Nyíregyházán sokszor hiányoljuk a régi időkből származó építészeti emlékeket. Kevesen tudják, hogy a bokortanyás térség lenyűgöző ősi építményeket rejt. A köznyelv kunhalmoknak nevezi őket, bár a kun néphez vajmi kevés közük van.
Ezek a mementók a Kr. e 2-3000 éve a Kárpát-medencében élő lovas népekhez köthetők, akik az előkelők sírjai fölé szabályos földhalmokat emeltek. A legnagyobb ilyen sírhalmok (szaknyelven kurgánok) magassága – még most, több ezer év elmúltával is – meghaladja a tíz métert. Az Alföldön valaha több tízezer volt belőlük, mára csak pár ezret ismerünk. Az elmúlt évezredek, kivált az utolsó száz év emberi tájhasználata többségüket elpusztította. A ma ismert kurgánok legnagyobb része csupán néhány méter magas, a szántás, elhordás miatt alig felismerhető. Az ép kunhalmok egy részén ritka védett élőlények is élnek. Jogszabályaink értelmében hazánkban ma minden kunhalom védett! Tájképi értékük mellett a kunhalmok azért is fontosak, mert – amennyiben nem szántották be, vagy nem erdősítették őket – az egykori füves sztyeppi élőhelyek fajai számára is menedéket nyújtanak a kultúrtájban.
A bokortanyás térségben tucatnál is több kunhalomról van adatunk, s bár sok mára elpusztult, van mire büszkének lennünk. Hazánk egyik legnagyobb és legépebb kurgánja éppen itt található: A Szabadságbokor közelében álló Geri-domb (más néven Őr-halom) 14 méteres magasságával uralja a környéket, s abszolút értelemben is Nyíregyháza legmagasabb pontja.
Az interneten fellelhető adatok szerint Magyarország legmagasabb kunhalma a Békésszentandrás melleti Gödény-halom, de mivel az 12,2 m magas, az Őr-halom pedig 14 m, valószínűleg mi büszkélkedhetünk a legmagasabb és legépebb kunhalommal az országban.
Tetejéről remek kilátás nyílik déli irányba. Északi oldala erdősített, továbbá keleti és nyugati irányból sem kedvező a rálátás. Régebben ez a halom is magasabb volt, de legfelső része elhordás miatt már „elkopott”. A Geri-domb nem csupán magasságával tűnik ki, hanem épségével, és azzal is, hogy a felszínét nagyrészt természetes gyep borítja, amit rendszeresen juhnyáj legel. Ha védett növényfajokat nem is találunk itt, de érdekes és ritka környékünkön a csattogó szamóca, bablevelű varjúháj és a kakukkfű. Egy ritkább gombafajunkat: a vastagtönkű kucsmagombát is megtaláltuk már itt. A kunhalom környékének természeti értékét növeli, hogy délről homoki legelő veszi körül, és egy közeli homokfalban a fokozottan védett gyurgyalag jelentős állománya fészkel. A Geri-domb kevéssé ismert, de többek által szívesen látogatott kirándulóhely: egy délutáni bicajos kirándulásra éppen megfelelő. Az utóbbi időben a terepbiciklizés és motorozás kedvelői is egyre gyakrabban látogatnak a területre, ami komoly károkat okoz a kunhalmot borító gyepben.
Szép kunhalmok találhatók ezen kívül Kordovánbokor, Császárszállás, Butyka, valamint Újsortanya környékén is. A Nyíregyháza-Nagycserkesz-Hajdúdorog hármashatáron álló Bene-halom a Csörsz-árka néven ismert, az Alföldön keresztülhúzódó ókori védműrendszer egyik töréspontján áll; egykor határ-, és őrhalomként szolgált.
Lukács Ödön, a neves helytörténész, 1886-ban megjelent Nyíregyháza története c. művében is ír az Őr-halomról.
"Nevezetes, Nyíregyházához közel, az ugynevezett "Ur" vagy "Őrhalom" egy emberi kezek által emelt magas domb. Már 1853-ban felköltötte ez az érdeklődők figyelmét. A "Magyarország és Erdély képekben" czimü folyóirat a következőleg emlékezik meg erről: " a nyiregyházai dombok, kivált Nagy-Kállóból jőve, a rónaságból magag mestörséges (sírhalmú) domborulatokban emelködnek ki, mik régebben őrhalmok valának. Legmagasabb ezek közt a nyiregyházi "Ur" (őr) halom, (eurhalom), mely strázsahalomnak is neveztetik. E dombokon már mindenféle régiségeket találtak, mint czifra cserepeket, csontvázakat, szagos mézgából készült boglárokat, nyak és kard ékességeket. - Itt Benczur Miklós közlése szerint a város kapitány ezüst madarat és pénzdarabokat talált egy halom tetején. Találtattak it romai barbar utánzatú gyöngyök, a vas korszakból."
...
(A honfoglalás idején) "Töhötöm és fia Harka a Nyírnek tartottak s a Nyír erdejétől a Hómosó érig, Zilajig jutának. E hódító hadjárat a Nyíren keresztül Zilaj felé tartva Szabolcstól, minden valószínűséggel érintette e helyet is, melyet ma Nyíregyházának nevezünk..."
"Valószínű, hogy a bentlakók meghódolván, vagy a diadalmosak rettentő hírére menekülvén e helyről, a magyarok e lakó földet mindjárt a honfoglalás alkalmával saját népökkel ültették meg, s erre nem csak Nyíregyháza, - még akkor "Nyír" - tős gyökeres magyar neve enged következtetést vonni, hanem a Nyíiregyháza mellett lévő Őrhalom, ezen alkotásánál fogva a Szabolcsi várra emlékeztető magas domb is, mely mint egy a szabolcsi vár előörse látszik előtérbe tolva, hogy a szabolcsi várban Ekölcs vezérlete alatt hagyott őrséget a netalán közeledő ellenségre az ezen egész vidéket uraló dombon felállitott őrszeme által figyelmeztesse;- erősíti továbbá feltevésüket az is, hogy e helynek mind gazdag legelői, mind az állattenyésztéshez alkalmas szikes tavai, továbbá dús erdőségei, lehetetlen hogy a barom tenyésztéssel is foglalkozó magyarok figyelmét le nem kötötték volna, s így e helyen maguknak azonnal telepet, lakóföldet ne foglaltak volna.
Különben az az "Őrhalom", mely másként "Urhalmának" is neveztetik, többnek tünik fel előttem egyszerű őrhelynél. Megnéztem több ízben ez őrhalom környékét, s nekem ugy tünik fel, hogy a körülte levő dombok mindegyikének alakulása nem természetes; már maga az feltűnő, hogy az Őrhalom, máés magas dombszerű emelkedésre van rakva, a körülte levő kisebb dombok pedig mint egy szabályszerü, s emberi kéz alkotta védek tünnek fel. Én azt hiszem, hogy ez a régi kor szokása szerint való eröditvény, rendes tábor hely volt, s e helyen valaha az Erdély felé tartó Töhötöm sátrai is tarkállottak s zászlói is lobogtak."
Forrás:
www.bokortanya.hu/geri-domb
