TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Alapítványa

Közösségi megosztás

Helyi értékeink kereső: Helyi hagyomány



  • Értékelések
    35 Szavazatok
  • Kategória
    Helyi hagyomány
  • Megnevezés
    Nyíregyháza régészeti emlékei
  • Helyszín
    Nyíregyháza
  • Google Maps

  • Beküldő neve
    Nyírvidék Örökségkutató Kör
  • Érték leírása

    Nyíregyháza területét a középső kőkortól folyamatosan lakták, tehát az ember megtelepedése legalább 6-8000 évre tekinthet vissza. Nyíregyházán és környékén rengeteg régészeti leletet találtak és még sokat rejthet a föld. 2010-ben Oroson találták meg Magyarország legnagyobb régészeti lelőhelyét, 54 hektáron bronzkori települést, honfoglaláskori temetőt, szarmata temetőt találtak. Az 54 hektáros terület felén, 270 ezer négyzetméternyi részén, összesen több, mint 6000 objektumot azonosítottak és tártak fel eredményesen. Itt találták meg a Kárpát-medence legnagyobb bronzleletét, egy 56 kilogrammos bronzlelet, amely mintegy 1700 korabeli ékszert, szerszámot és eszközt tartalmaz. A régészek a valamikori bronzkori településen 60 házat tártak fel, amelyeket félig földbe vájtak, cölöpökkel erősítettek meg. Az egyikből előkerült egy csaknem teljes, csontból készült furulya is.
    - Nyíregyháza területét az alábbi kultúrák, népek lakták az előkerült leletek szerint:
    o újkőkor: neolitikum (4500-6000 éve): bükki kultúra népe,
    o rézkor (3900-4500 éve): tiszaföldvári, bodrogkeresztúri, péceli kultúra népe,
    o bronzkor (3900-2800 éve): zóki kultúra, Wietenbergi kultúra, hatvani kultúra, füzesabonyi kultúra népe.
    -vaskor (2800- 2100 éve): gávai kultúra népe, szkíták, kelták anars és tauriscus törzsei. 
    - A Kr. u. 260 évtől: vandálok, gepidák, szarmaták, avarok és a honfoglaló magyarok.
    Tehát látható hogy Nyíregyháza és környéke az őskortól szinte folyamatosan lakott terület volt. Minek köszönhető ez? Jósa András szerint büszkék lehetünk múltunkra: a hatalmas mennyiségű bronzkori-vaskori leletek arra mutatnak, hogy a késő bronzkor, kora vaskor műveltsége itt a homokon, az erdélyi rézbányák szomszédságában született meg, s innen terjedt nyugat felé, nem pedig fordítva. Ez a kivételes helyzet többek között az É-Nyírség földrajzi fekvésből ered: Erdély és a Felvidék hegyláncai, valamint a síkvidékű Alföld között közvetítették az itt élő népek a nyersanyag és a késztermék cseréjét, miközben az itt lakók is részt vettek a termékek előállításában.

  • Kép
  • Link