Lukács Ödön 1886-ban kiadott helytörténeti monográfiája szerint a régi Nyíregyháza legősibb két utcája és fennmaradt két utcaneve a Serház utca, és a Nádor utca. Nyíregyháza akkori birtokosai, a Báthoryak családon belüli viszálykodása miatt maradt ránk okleveles adat erről. Egyúttal arról is tanúságot tesz ez a régi utcanév, hogy eleink is igencsak kedvelhették a jó seritalt.

"1421-ben Báthory Lászlónak unokája, Szaniszló fia István Serházat (Domum braxatoriam) akar építtetni Nyíregyházán, a másik ág birtokán, ezért a fent említett István és testvérei János, Bertalan, Tamás és Mihály (az ecsedi ág; ugyancsak fentemlített János fiai) panaszt emelnek Zsigmond király előtt, ki ez ügy megvizsgálásával a leleszi konventet bízza meg. A serház fel is állíttatik.
Jeles adat ez minden bizonnyal abból a korból, mely nemcsak arról tesz tanúbizonyságot, hogy már akkor az ország ezen részén ismeretes volt a ser-ital, hanem azért is, mivel biztosan feltehetjük, hogy ez volt Szabolcs megyében az első serház; mi ismét arra figyelmeztet, hogy a hatalmas, világlátott Báthoryak alatt Nyíregyháza népesség és ipar tekintetében is nevezetes hely volt, annyira, hogy alkalmasnak találtatott arra, hogy jövedelmi forrás gyanánt kebelében sörház állíttassék. Végre íme megtaláltuk Nyíregyháza egyik része elnevezésének okát, mely rész máig is Serház utcának neveztetik, mert e serház az egymást felváltó háborús világban gyakran megrongáltatott ugyan, azonban ismét felépült, s nevét az utca mind ez ideig megtartotta. 
Ugyancsak a Báthoryaktól veszi eredetét, helyesebben elnevezését a Serház utcához közel eső Nádor utca, mégpedig Báthory István nádortól, ki Ulászló, Lajos, és Ferdinánd királyok idejében nádori méltóságot viselt, s az ecsedi ághoz tartozott. Az a része Nyíregyházának, hol nevezett utcák feküsznek, csakugyan az ecsedi ág részéhez tartozott, mint az kitűnik azon okmányból, mely a serház felállítására vonatkozik."